Nagy Leptekkel a Szemelyi Kultusz Fele

Ajánljuk még Medgyessy Péter országértékelő beszéde (2. rész)
Medgyessy Péter miniszterelnök január 16-án, a tavaszi parlamenti ülésszak kezdetén, második alkalommal mondott évértékelő beszédet az Országgyűlés előtt.

A Fidesz megtartotta XVII. kongresszusát
A Fidesz megtartotta XVII., "Szövetség születik" címet viselő tisztújító kongresszusát.

Medgyessy Péter országértékelő beszéde (2. rész)
Medgyessy Péter a tavaszi ülésszak kezdete alkalmából napirend előtti beszédet tartott.

Friss hírekLegnépszerűbb hírek05:03 Ne számítsunk vénasszonyok nyarára!
04:13 Ettől sokkal jobb lesz a szex!
21:55 A Festetics-kastély a világörökség része lehet
21:45 Kínos percek: kiröhögték a tolmácsok az EP-képviselőt
21:34 Leszólt a Pentagon: melegeket is fel kell venni katonának

07:42 Őszöd 2010: Orbán lemondással fenyegette meg a Fidesz-vezérkart
15:57 Megdöbbentő felvétel: hónapok óta szivárgott a vörösiszap
19:03 Figyelem! Az Ön nyugdíja lehet Orbán gigantikus adócsökkentésének fedezete
10:00 Orbán hülyének nézi az EU-t - úgy tűnik, teljes joggal
06:09 Orbán Bokros Lajos sorsára jut a csomagjával?

További hírekhirdetés HirdetésÁlláshirdetésekMűszaki Szakértő (Címkék, matricák és...
Trenkwalder
Dokumentációs ügyintéző spanyol...
Akvamarin Humánfejlesztési Tanácsadó Iroda
Trainer / Coach - English (Budapest)
Trenkwalder
Tovább a jobline.hu-raApróhirdetésekTeljeskőrű autószerviz ,Részecskeszürő...
Autó, haszongépjármű
2Gép:1).P4 2.8GHz/160 G/1024mb 2.)P4.P4 2.
Hardver
P4 3.
Hardver
Tovább az apronet.hu-rahirdetés BELFÖLDŐszöd 2010: Orbán lemondással fenyegette meg a Fidesz-vezérkart
NyomtatásKüldés e-mailben M. László Ferenc 2010. október 19. 07:42
Frissítve: 14 órája

Bár az önkormányzati választásokon elsöprő győzelmet arató Fidesz népszerűsége kikezdhetetlennek tűnik, a tervek kiszivárgásától tartó miniszterelnök-pártelnök még mindig csak közvetlen környezetében bízik. Orbán Viktor csakis szűk stábját és a Fidesz elnökségét avatta be a terveibe, és nehéz küzdelmek árán - egy kritikus pillanatban a lemondását belengetve - tudta elfogadtatni álláspontját pártja vezetőivel.
TETSZETT A CIKK?Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw Delicious Digg Facebook GReader URLGuru StumbleUpon Tumblr Twitter Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre, vagy a Twitter csatornánkra is!

Tetszett a cikk?Share Megosztás Google Readerben Megosztás egyéb oldalakon HirdetésKapcsolódó témákOrbán Viktor
Gyurcsány Ferenc
lemondás
Őszöd
"Már a nyáron be volt tervezve a bank- és a válságadó, a nyugdíjrendszer reformja, sőt az is világos volt, hogy mindez egyetlen célt szolgál: az egykulcsos adó bevezetését, a közteherviselés átalakítását. A kérdés csak az volt, hogy miként tudjuk visszafogni a kommunikációt, hogy a megfelelő hatás érdekében a kellő pillanatban jelentsük be az intézkedéseket" - beszélt a Hírszerzőnek a nagyobbik kormánypárton belüli tervezési folyamatról egy neve elhallgatását kérő, az elnökségi döntéshozatalra rálátó fideszes forrás.

Orbán Viktor miniszterelnök az október 3-i helyhatósági választásokat követően kommunikációs offenzívába kezdett, melynek egyes elemeit - nagy titkolózás közepette - az elmúlt hónapokban készítették elő a kormányapparátus nyilvánosságtól elzárt műhelyeiben. A kormányfő múlt hét szerdán, a Széll Kálmán Alapítvány budapesti rendezvényén jelentette be, hogy a kabinet 160 milliárd forint összértékű válságadót vet ki a távközlési és telekommunikációs szektorra, az energiaszektorra és a kereskedelmi láncokra, illetve 14 hónapon keresztül visszatartja a munkavállalók kötelező befizetéseit a magánynyugdíjpénztárakba.

Hétfőn a parlamentben - a szükséges törvényjavaslatok benyújtását követően - a miniszterelnök tovább részletezte a második gazdasági akciótervet, így többek között bejelentette, hogy ösztönözni fogják a munkavállalókat az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépésre, és előkészítik a családi kedvezményeket tartalmazó egykulcsos adórendszer bevezetését.

Villámháború és retorikai offenzíva
"Viktor szerint most villámháborúra kell berendezkedni. A titkolózás fokozza a társadalmi várakozásokat, a sajtó találgat, majd meglepetésszerűen, ömlesztve bejelentjük az intézkedéseket, a két kormánypárti frakció pedig lendületből elfogadja a törvényjavaslatokat. Ezzel a határozottságukat és a tettrekészségünket bizonyítjuk" - magyarázta egy neve elhallgatását kérő fideszes prominens politikus, miért diktál ilyen nagy tempót az utóbbi hetekben a miniszterelnök.

A Hírszerzőnek több vezető fideszes politikus is azt mondta, Orbán már a nyáron beszámolt az elnökségnek a legfőbb lépésekről, igaz, a szakpolitikai döntések előkészítésébe - arra hivatkozva, hogy az intézkedésekért a kormányt, és nem a Fideszt terheli a politikai felelősség - nem vonta be a párt vezető testületeit. Viszont a két-háromhetente tartott elnökségi üléseken alaposan kielemezték a várható hatásokat, és több évre előre kidolgozták a követendő stratégiát.

Oszd meg és uralkodj
A kabinet első 100 napját értékelő szeptember 7-i beszédében Orbán Viktor azt mondta, a kormánya legfőbb feladatának a középosztály és az alsóbb néprétegek között a tavaszi választásokon létrejött szövetség megőrzését tartja. Korábban Kötcsén is utalt erre, akkor - a rendezvényen jelen levő médiumok tudósítása szerint - elismerte, arra számít, hogy a kormány intézkedései miatt lesznek, akik csalódnak a Fideszben.

"A fő kérdés az, hogy kihez pártolnak át a lemorzsolódok. Nekünk az a jó, ha a bizonytalanok számát gyarapítják, de ha már aktívak maradnak, akkor lehetőleg a három ellenzéki párt között szóródjanak szét" - beszélt a várható folyamatokról a Fidesz egyik vezetője. A kormánypárt több politikusa is azt mondta a Hírszerzőnek, hogy a Fidesz-KDNP által a nyáron megszavazott önkormányzati választási reform - a jelöltállítás feltételeinek szigorítása, a kampány- és az ajánlószelvény-gyűjtési időszak lerövidítése, a bejutási küszöb emelése - részben azt a célt szolgálta, hogy zsugorítsák az MSZP káderállományát és megakadályozzák az LMP, illetve a Jobbik nagy néppárttá válását.

"A Jobbik direkt támadását kerülni kell, mert mindig együttérzést kelt, ha a kicsit a nagy bántja. Viszont a szimbolikus nemzeti ügyek felkarolásával, és a kormányzati tempó fenntartásával elszívhatjuk előlük a levegőt, mert a szavazóik látni fogják, hogy nálunk van a megoldás" - mondta a radikális pártról az egyik vezető fideszes politikus. Egy másik kormánypárti képviselő szerint az MSZP-t még jó ideig a földön tartja a választási vereség és az elszámoltatási kampány, a vidéken sikertelen, egyelőre szervezetlen LMP pedig még sokáig nem jelent veszélyt a Fideszre, amely így könnyedén megnyerheti a 2014-es választásokat - még ha nem is szerez legközelebb kétharmadot.


A kormánypárt Hírszerzőnek nyilatkozó vezetői úgy számolnak, hogy jelentős fejlesztésekre ebben a ciklusban nem lesz pénz. Továbbra is tartani kell a költségvetési hiányt, a lassú GDP-növekedés miatt nem várható a bevételek megugrása, az életszínvonal gyors emelkedése, az uniós támogatások 80 százalékát pedig már az előző ciklusban lekötötték. "Ha sikeresek akarunk lenni és annak is akarunk látszani, akkor folytatni kell a villámháborús taktikát, mert a miniszterelnök csak így bizonyíthatja alkalmasságát, illetve így uralhatja a Fidesz a kommunikációs teret" - mondta a párt egyik vezető politikusa.

Fékek és ellensúlyok
Csakhogy az utóbbi időben számos jel arra utalt, hogy a kormányzati apparátus nem tudta felvenni a miniszterelnök diktálta iramot. Az elmúlt hónapokban a tárcák és az államtitkárságok egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek, a költségvetés és az új adórendszer kidolgozásáért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium hónapokig szervezeti szabályzat nélkül működött, a miniszter, Matolcsy György tevékenységét pedig még a jobboldali sajtóban is élesen bírálták.

A kormányon belüli zavarokat több fideszes politikus azzal magyarázta, hogy a kiszivárgás megakadályozása érdekében az apparátusnak csak egy szűkebb részét vonták be a döntések előkészítésbe - mint ahogy a kormánypárti frakciókat is csak az utolsó percben értesítik a tervekről -, a tervezésből kimaradó, magukra hagyott minisztériumok és államtitkárságok viszont még nem találták meg a helyüket az új rendszerben.


Navracsics irányt mutat


A nyilvánosságtól elzárt műhelyek munkáját a közigazgatás működését jól ismerő Gál András Levente, Navracsics közigazgatási államtitkára fogta össze, akit a kormányban többen a miniszterelnök "titkos kancelláriaminiszterének" neveznek. "Majd a költségvetési vita során összecsiszolódnak a tárcák, Gál és Navracsics pedig minden szinten ura lesz a rendszernek" - mondta a Fidesz egyik kormányzati pozíciót viselő politikusa, hogy mitől és kiktől reméli a hatékonyság javulását.

Amikor Orbán belengette a lemondását
"Gyurcsány is abba bukott bele, hogy állandóan előre rohant, aztán meglepve tapasztalta, hogy sem az apparátus, sem a pártja nem követi" - érvelt rohamtempó ellen a kormánypárt egyik vezetője, aki ugyanakkor elismerte, hogy a Fideszben nincsenek olyan pártelnöktől független "erős emberek", mint akik az MSZP-ben 2009-ben megbuktatták a korábbi miniszterelnököt.

Bár a Fidesz mindig összetartóbb és fegyelmezettebb volt a szocialistáknál, a nyáron a kormánypárt elnökségében is komoly - ahogy az egyik forrás fogalmazott: "lassan gyógyuló sebeket okozó" - konfliktusok voltak az egyes döntésekről és kinevezésekről. Az országos választmány elnöke, Kövér László a Heti Válasznak adott július végi interjújában elismerte, sokáig ellene volt Schmitt Pál államfői jelölésének, amivel "saját házelnöki kinevezése ellen dolgozott".

A Hírszerző úgy tudja, erről rendkívül éles vita folyt az elnökségben - páran Sólyom László újraválasztását, mások Áder János fideszes európai parlamenti képviselő jelölését szorgalmazták -, amit Orbán úgy zárt rövidre, hogy egyértelművé tette: ha nem Schmitt lesz a köztársasági elnök, akkor nem vállalja a reformok folytatását és lemond.


Megküzdőtt érte


Egy, az elnökség megfontolásait ismerő forrás szerint a kormányfő végig arra hivatkozott, hogy a válság miatt rendkívüli helyzet van, és a kormánynak hatalmas időveszteség lenne, ha az alkotmányjogász Sólyom, vagy a jogot végzett Áder az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldené az új törvényeket. Állítólag Orbán attól tartott, hogy a bankok és a telekommunikációs cégek kihasználnák azt az időt, amíg a törvények az Ab-nál parkolnak, és különféle nemzetközi szervezeteken keresztül lobbiztak volna a reformokhoz szükséges válságadók megakasztásáért.

Információink szerint nemcsak Schmitt jelölésekor, de a többi vitatott kinevezésnél is hasonló érveket hangoztatott a miniszterelnök-pártelnök. "Schmitt a Sándor-palotában, a fideszes Domokos Laci az ÁSZ elnöki székében, Stumpf Pista az Ab-n, Szalai Panni kilenc évre bebetonozva a médiahatóság élén: sokan úgy érzik, hogy a Fidesz telhetetlen. Valószínűnek tartom, hogy Viktor nem érzékelte, ez így együtt túl sok, pedig minden alkalommal figyelmeztettük" - véleményezte a kinevezéseket a párt egyik vezető politikusa.

"Csattog az ostor"
Bár a szeptember 5-i kötcsei beszédében Orbán azt mondta, hogy az őszi szezonban jelentős vitákra, a szigorú költségvetés miatt elégedetlenségre számít, a frakció megalakulása óta rendkívül fegyelmezetten dolgozott, szavazta meg az elé tett javaslatokat. A fegyelem fenntartásáért a képviselőcsoport vezetője, Lázár János a felelős, aki a szeptember 9-i tapolcai tanácskozáson bejelentette, a biztonság kedvéért tovább fogja szigorítani a frakciószabályzatot, és szükség esetén "csattogtatni fogja frakcióvezetői ostorát" is.

Igaz, a párton belüli érdekcsoportokat sértő reformok még hátravannak. A közigazgatás átalakítása során számos feladatot von majd el a kormány a zömében fideszes önkormányzatoktól, ami az állami támogatások megkurtításával járhat - ami jelentősebb viharokat okozhat, mint a költségvetési megszorítások.

A legtöbb vitát várhatóan a képviselői-polgármesteri összeférhetetlenség kimondása fogja okozni, amit kormánypárti források szerint a parlament 2014-es megfelezésével egy időben léptetnének életbe. Állítólag még ezt is jó előre bekalkulálta a pártelnök, aki ezért ragaszkodott ahhoz, hogy október 3-án a polgármesteri tisztségekért indulók egyben parlamenti képviselők is legyenek: amikor három év múlva megfeleződik a frakció, továbbra is biztosított lesz az országgyűlési helyüket elveszítő káderek egzisztenciája. Igaz, ezzel olyan országosan ismert, befolyásos politikust kényszerítenek majd a váltásra, mint Kósa Lajos, Lázár János, Pokorni Zoltán vagy Rogán Antal.

Az új retorika elégedetlenséget szül
A Fideszben többen úgy vélik, hogy a rohamtempó nem tartható fenn négy éven keresztül. A párt vezetősége szeretné elejét venni annak, hogy három év múlva a választók a költséges fejlesztéseket (hidak, autópályák, metró) kérjék számon a kormányon, ezért a Fidesz próbálja új mederbe terelni a közbeszédet.

Kormánypárti források szerint az új stratégia kidolgozásakor Orbán többször jelezte, hogy mentalitásváltásra van szükség, mert az utóbbi évtizedben - a pártelnök szerint tévesen - Magyarországon a politikai siker mércéjét a nagyszabású beruházások száma és az ezekbe fektetett pénz adja. Ezt a paradigmaváltást célozza a Fidesz országgyűlési választások után kialakított retorikája is, amely a kétharmados győzelmet, illetve az október 3-i sikert ("szavazófülke forradalom") korszakhatárként igyekszik bemutatni, amely az új, a politikával szemben támasztott illuzórikus várakozásokkal leszámoló ("Nemzeti Együttműködési") rendszer kezdetét jelenti.

Ám a pártban sokan elégedetlenek az új retorikával, amit állítólag a Fidesz korábbi - pár szavas szlogenekkel operáló - kampányait tervező Habony Árpád, a pártelnök kommunikációs tanácsadója dolgozott ki, aki több mint nyolc éve élvezi Orbán bizalmát.

"Nem túl nagy intellektuális kihívás ezeket a fogalmakat állandóan, napjában többször ismételgetni, de hát át kell vinni valahogy a köztudatba, hogy az Orbán-kormány szakítani akar a régi beidegződésekkel" - mondta az új retorikáról egy fideszes parlamenti képviselő, aki úgy tudja, az elnökségben jelentős viták voltak arról, hogy célravezető-e ez a leegyszerűsített propaganda, és hogy mindenképpen a kormányfőnek kell-e a főagitátor szerepét eljátszania.